Szerző: Rostás Norbert

Miért nem alszik éjszaka a demens beteg?

Sokak számára ismerős az az esti időszak, amikor már éppen pihenni kezdenek egy hosszú és fárasztó nap után, a fények tompulnak, a család pihenni készül, de a demenciával élő idős hozzátartozó éppen ekkor válik nyugtalanná. Felkel, bolyong, keres valakit, csomagolni kezd, kérdez, vagy egyszerűen nem érti, miért kellene most aludnia.

A hozzátartozók ilyenkor gyakran ugyanazt kérdezik: miért nem alszik éjszaka a demens beteg, és mit lehet tenni úgy, hogy az valóban segítsen is?

A válasz nem egyszerű, de nagyon fontos: a demenciához társuló alvászavar nem ritka jelenség, hanem a betegség egyik gyakori és sokszor rendkívül kimerítő kísérője. Nemcsak az érintett idős ember nappalait nehezíti meg, hanem a család alvását, türelmét, lelki erejét és döntéseit is befolyásolja.

 

Az éjszakai nyugtalanság, mintha direkt történne...

Az első és legfontosabb gondolat: a demens beteg éjszakai nyugtalansága nem rosszakarat, nem dac és nem „szándékos viselkedés”. Sokkal inkább jelzés.

A demenciával élő ember belső világa estére gyakran bizonytalanabbá válik. Ami nappal még érthető volt, az este már zavaró lehet. A félhomály, az árnyékok, a fáradtság, a napközbeni ingerek és a belső időérzék zavara együtt olyan állapotot hozhat létre, amelyben az idős ember elveszíti a biztonságérzetét.

Ezt a jelenséget a nemzetközi szakirodalom gyakran sundowning néven említi. Magyarul leginkább esti zavartságnak vagy alkonyati nyugtalanságnak nevezhetnénk.

Ilyenkor gyakoribb lehet:

• a bolyongás,
• a szorongás,
• a kérdezgetés,
• a türelmetlenség,
• a hallucináció,
• az alvási nehézség,
• vagy az, hogy a beteg „haza akar menni”, még akkor is, ha otthon van.

Estére tehát nemcsak a test fárad el, hanem a tájékozódás és a biztonságérzet is meggyengülhet.

Mi állhat az éjszakai ébrenlét hátterében?

A demencia az agy azon rendszereit is érintheti, amelyek az alvás és ébrenlét ritmusát szabályozzák. Ezért sok betegnél összekeveredik a nappal és az éjszaka. Nappal többet szundikál, este viszont élénkebbé, nyugtalanabbá válik.

Ezt tovább ronthatja:

• a kevés természetes fény,
• a nappali inaktivitás,
• a sok délutáni alvás,
• a túl hangos esti környezet,
• a túl késői vacsora,
• a fájdalom,
• a székrekedés,
• a húgyúti fertőzés,
• az inkontinencia,
• a gyakori éjszakai vizelés,
• a kiszáradás,
• a szorongás,
• vagy bizonyos gyógyszerek mellékhatása.

Ezért nagyon fontos, hogy ne csak azt kérdezzük: „Miért nem alszik?”, hanem azt is: „Mit jelezhet ezzel?”

Sokszor nem maga a demencia az egyetlen ok. Lehet, hogy a beteg fázik, fáj valamije, szomjas. Lehet, hogy húgyúti fertőzése van. Vagy egyszerűen túl sok inger érte napközben, és estére már nem tudja feldolgozni.

A gyógyszerekre is figyelni kell

Bizonyos, demenciában alkalmazott gyógyszerek alvászavart, élénk álmokat vagy éjszakai nyugtalanságot is okozhatnak. Ezért ha az alvás hirtelen romlik, vagy egy új gyógyszer bevezetése után változik meg, érdemes a kezelő orvossal átbeszélni a gyógyszerek időzítését és hatását.

Fontos: gyógyszert önállóan elhagyni vagy módosítani nem szabad. 

Mit javasolnak a külföldi szakértők?

A nemzetközi ajánlások egyik legfontosabb üzenete, hogy demenciában az alvászavar kezelését lehetőség szerint nem gyógyszerrel kell kezdeni.

Első lépésként mindig a környezetet, a napirendet, a testi okokat és az esti rutint érdemes rendezni.

A szakirodalom alapján különösen hasznos lehet:

• a reggeli természetes fény,
• a rendszeres napi ritmus,
• a délelőtti vagy kora délutáni séta,
• a nappali aktivitás,
• a túl hosszú nappali alvások csökkentése,
• a nyugodt esti rutin,
• a fájdalom és fertőzések kizárása,
• valamint a biztonságos, jól megvilágított környezet.
• ugyan abban az időben való étkezési időpontok

A brit DREAMS START program például azt mutatta meg, hogy a hozzátartozók támogatása és tanítása önmagában is javíthatja a demenciával élők alvását. Ez azért fontos, mert az éjszakai alvászavar soha nem csak a betegről szól. A család is elfárad, a család is kimerül. És ha a gondozó nem kap segítséget, előbb-utóbb ő is túlterhelődik.

A jó este már reggel elkezdődik

Ez talán meglepően hangzik, de demenciában a nyugodtabb éjszaka egyik kulcsa a jól felépített nappal.

A reggeli fény segíti a belső órát. Egy rövid séta, egy világos lakás, egy kis kertben töltött idő vagy akár az ablak melletti üldögélés is segíthet abban, hogy a szervezet jobban érzékelje: most nappal van.

A mozgás szintén fontos. Nem kell nagy dolgokra gondolni. Egy rövid séta, könnyű torna, ülőtorna, közös tevékenység vagy egy kellemes beszélgetés is sokat számíthat.

A cél az, hogy a napnak legyen ritmusa. Mert ahol nappal nincs kapaszkodó, ott este még könnyebben szétesik a biztonságérzet.

Este halkítsuk le a zajokat

Demenciában az esti környezet nagyon sokat számít. A hangos televízió, a kapkodás, a vita, az erős fények vagy a túl sok inger fokozhatja a nyugtalanságot.

Érdemes az estét lassan, kiszámíthatóan lezárni:

• könnyebb vacsorával,
• nyugodt beszélgetéssel,
• halkabb környezettel,
• kellemes hőmérséklettel,
• megszokott esti sorrenddel,
• éjszakai irányfénnyel,
• és biztonságos, akadálymentes környezettel.

Sokszor nem egy nagy beavatkozás segít, hanem sok apró, következetes részlet.

Ne vitatkozzunk éjszaka

Ha a demens beteg este azt mondja, hogy „haza kell mennem”, „dolgom van”, vagy „engem várnak”, nem biztos, hogy a racionális magyarázat segít.

A „de hát itthon vagy” vagy a „most éjszaka van, aludni kell” mondatok sokszor csak fokozzák a zavartságot. Ő abban a pillanatban nem ugyanazt a valóságot éli meg, mint mi.

Ilyenkor hasznosabb lehet:

• megnyugtatni,
• terelni,
• röviden válaszolni,
• biztonságot adni,
• és nem vitába menni.

Például:
„Itt vagyok veled. Biztonságban vagy. Most pihenünk egy kicsit.”

Ez sokkal többet érhet, mint egy hosszú vagy racionális magyarázat.

Mikor kell orvosi segítséget kérni?

Ha az éjszakai nyugtalanság hirtelen kezdődik, néhány óra vagy néhány nap alatt romlik, tartósan megmarad érdemes orvosi segítséget kérni a hozzátartozónk érdekében, sőt sokszor más tényezőkre is felhívhatja a figyelmet az orvos, ilyenkor lehet még:

• fertőzésre,
• delíriumra,
• fájdalomra,
• kiszáradásra,
• székrekedésre,
• gyógyszermellékhatásra,
• vagy más akut testi problémára.

Orvosi segítséget kell kérni akkor is, ha a beteg alvás közben fullad, hangosan horkol, légzéskimaradása van, álmában üt, rúg, kiabál, kieshet az ágyból, vagy a család már teljesen kimerült.

Az alvászavar demenciában nem olyan dolog, amit csendben ki kell bírni. Kezelni kell, megérteni kell, és segítséget kell kérni, ha a család már nem bírja egyedül.

A jó gondozás nem azzal kezdődik, hogy „csend legyen”

Az egyik legnagyobb tévedés, hogy az éjszakai nyugtalanságra azonnal altatót keresünk. Időskorban, demenciában az altatók növelhetik az elesés, zavartság, nappali aluszékonyság és sérülés kockázatát.

Természetesen vannak helyzetek, és súlyossági fokozatok amikor az orvos elrendelhet gyógyszeres terápiát, de a jó gondozás nem ott kezdődik, hogy a beteg „végre aludjon”. Hanem ott, hogy megértjük, miért nem tud megnyugodni.

Ez a szemlélet különösen fontos a demenciagondozásban.

Mit tanulhatunk ebből családként?

A demens beteg éjszakai ébrenléte sokszor nem egyetlen ok következménye. Inkább sok kis tényező találkozása: a betegség, a fényhiány, a fáradtság, a szorongás, a fájdalom, a túl sok nappali alvás, a bizonytalan környezet és a felborult belső ritmus együttese.

A megoldás ezért nem egyetlen trükk.

A megoldás egy szeretetteljesen felépített rendszer:

• nappali fény,
• mozgás,
• biztonságos környezet,
• rendszeres napirend,
• csendesebb esték,
• testi okok felderítése,
• türelem,
• és nyugodt, nem vitázó jelenlét.

A demenciával élő ember éjszaka sokszor nem aludni „nem akar”. Hanem nem találja a biztonságot, vagy a hőmérséklet nem megfelelő. 

És néha a legnagyobb segítség a mosolygó, együttérző jelenlét:

„Itt vagyok. Holnap mindent megoldunk, most próbáljunk meg aludni.”

 

Források:

Aini, N., Chen, R., Chu, H. et al. (2024) ‘The effects of light therapy on sleep, depression, neuropsychiatric behaviors, and cognition among people living with dementia: a meta-analysis of randomized controlled trials’, American Journal of Geriatric Psychiatry, 32(6), pp. 681–706. doi:10.1016/j.jagp.2023.12.010.

Alzheimer’s Association (n.d.) Sleep issues and sundowning. Available at: https://www.alz.org/help-support/caregiving/stages-behaviors/sleep-issues-sundowning (Accessed: 11 May 2026).

Alzheimer’s Association (n.d.) Treatments for sleep changes. Available at: https://www.alz.org/alzheimers-dementia/treatments/for-sleep-changes (Accessed: 11 May 2026).

Alzheimer’s Society (n.d.) Sleep problems and treatments for people with dementia. Available at: https://www.alzheimers.org.uk/about-dementia/stages-and-symptoms/sleep-problems-treatments-dementia (Accessed: 11 May 2026).

Dementia UK and Lewy Body Society (2023) Managing sleep disturbance in Lewy body dementia. Available at: https://www.dementiauk.org/ (Accessed: 11 May 2026).

Liu, C.-R., Liou, Y.-M. and Jou, J.-H. (2022) ‘Ambient bright lighting in the morning improves sleep disturbances of older adults with dementia’, Sleep Medicine, 89, pp. 1–9. doi:10.1016/j.sleep.2021.10.011.

McCleery, J. and Sharpley, A.L. (2020) ‘Pharmacotherapies for sleep disturbances in dementia’, Cochrane Database of Systematic Reviews, 11, CD009178. doi:10.1002/14651858.CD009178.pub4.

National Institute on Aging (2024) Managing sleep problems in Alzheimer’s disease. Available at: https://www.nia.nih.gov/health/sleep/managing-sleep-problems-alzheimers-disease (Accessed: 11 May 2026).

National Institute for Health and Care Excellence (2019) Quality statement 6: Managing distress. Available at: https://www.nice.org.uk/guidance/qs184/chapter/quality-statement-6-managing-distress (Accessed: 11 May 2026).

Rapaport, P., Amador, S., Adeleke, M.O. et al. (2024) ‘Clinical effectiveness of DREAMS START versus usual care for people with dementia and their carers’, The Lancet Healthy Longevity, 5(10), 100635. doi:10.1016/j.lanhl.2024.08.004.

Wilfling, D., Calo, S., Dichter, M.N., Meyer, G., Möhler, R. and Köpke, S. (2023) ‘Non-pharmacological interventions for sleep disturbances in people with dementia’, Cochrane Database of Systematic Reviews, 1(1), CD011881. doi:10.1002/14651858.CD011881.pub2.